A sorozat készítői, Ryan Murphy, Brad Falchuk és Ian Brennan először úgy tervezték, hogy a Glee inkább egy mozifilm lesz. Murphy nagy gonddal szokta kiválasztani a sorozat zenéit, ügyelve, hogy az a sorozatba illjen, valamint sikeres is legyen a listákon. Az átdolgozott dalokat később megjelentetik az iTunes Store-on keresztül még az epizód leadásának hetén, és a sorozat albumjait a Columbia Records adja ki. Az első lemez a Glee: The Music, Volume 1 volt, melyet 2009. november 2-án jelentettek meg. A Glee zenéje kereskedelmi siker lett a több, mint 7 millió eladott digitális példánnyal az élen.

A sorozat általában pozitív visszajelzéseket kapott a kritikusoktól. A Glee megnyerte a 2010 Golden Globe Award díjat a Legjobb Televíziós-Zenés vagy Komédia kategóriában és még három jelölést kapott a Legjobb Színésznő (Lea Michele), Legjobb Színész (Matthew Morrison), és a Legjobb Mellékszínésznő (Jane Lynch) kategóriákkal. A sorozat 2010-ben megnyerte a People’s Choice Award díjat a Kedvenc Új TV Komédia kategóriában. A Glee első évada emellett kiérdemelt egy Peabody Award díjat. A sorozat emellett majd kap még egy Komédiaírás díjat a Just for Laughs konferencián, mely 2010 júliusában lesz Montreálban.

A sorozat az ohiói Lima városában játszódik. Murphy középnyugatot választotta a sorozat színhelyéül, mivel ő maga Indiana államban nőtt fel, és emlékeztette őt a gyerekkori utazásokra az ohiói Királysziget vidámparkba. Habár Limában játszódik a sorozat, mégis a Paramount stúdióban forgatják azt Hollywoodban. Miközben a Glee-t elkezdték a High School Musical (Szerelmes hangjegyek) filmsorozathoz hasonlítani, Murphy elárulta, hogy még soha nem látta a Disney filmsorozatot, és hogy az ő érdeklődési köre egy “posztmodern musical” kidolgozásában ki is merül, és hogy nem akar olyan sorozatot csinálni, ahol az emberek csak úgy éneklésbe törnek ki. Murphy azt szerette volna, ha a sorozat inkább kikapcsolódási forma lenne és elmondta: “Mostanág nagyon sok olyan műsort vetítenek, amiben az emberek fegyverrel harcolnak, vagy sok a sci-fi, vagy az ügyvédek szaladgálnak ide-oda. Ez egy más műfaj, ilyen fajta műsor nincs egyik csatornán sem. A mai világban minden olyan sötét, ezért működött az American Idol is. Ez kellemes kikapcsolódás.” Tekintettel a Glee nézőire, Murphy szeretné, ha ez egy családi sorozat lenne, ami megfelel egyaránt felnőtteknek és gyerekeknek, melyben felnőtt karakterek vannak, ugyanannyian, mint a tinédzser karakterek. Murphy kidolgozta a tervet, hogy ha a sorozatot esetleg berendeleik három évadra, mely meg is történt.

Murphyt meglepte, hogy a dalokat mennyire kívánja sok lemezkiadó, és kifejtette: “Úgy gondolom, hogy a kulcs az, hogy a dalokat szeresssék. Szerették, hogy ez a sorozat az optimizumusról szól és legtöbb részt fiatal gyerekekről, ahogy újra divatba hozzák a sok remek zenét egy teljesen új közönség felé is.” A sorozat elején Murphyt gyakran megkérték, hogy adja el a forgatókönyveket, de ő ezeket elutasította. Egy páran elutasították, hogy zenéjüket felhasználják a sorozatban, például Bryan Adams vagy a Coldplay, bár 2010 júniusában a Coldplay megváltoztatta álláspontját, és megengedte a Glee-nek, hogy feldolgozzák a dalaikat. A zenész és zeneszerző Billy Joel sok dalát felajánlotta a sorozatnak, de az énekesnő Rihanna is felajánlotta a Take a Bow című számát és még sok más előadó ajánlotta fel a dalait ingyen. Madonna is megadta a sorozatnak a felhasználási jogot, és az első évados The Power of Madonna epizódban már megtalálhatóak is a Madonna dalok.

A Glee filmzenei albumsorozatok sorra jelentek meg a Columbia Records kiadónál. A sorozatban hallható dalok elérhetőek digitális letöltésen keresztül az iTunes jóvoltából, melyre két héttel azelőtt felkerülnek a dalok, hogy maga az epizód lement volna. Az albumok más digitális forráson és hordozóeszközön keresztül is beszerezhető egy héttel később. A sorozat acapella dalainak is megtalálhatóak a hangszeres verziói, melyet az első részben, a Pilotban a The Swingle Singers énekelt.

A sorozat koreográfusa Zach Woodlee, és epizódonként 5-8 táncot mutattat be. Ha Murphy kiválaszt egy dalt és a dal jogait is megkapták a zenei vezetőtől, P. J. Bloomtól, a zenei producer, Adam Anders kiosztja az énekes részeket a csapatnak. A számokat a csapat már előre felveszi, míg Woodlee elkészíti a hozzá tartozó táncmozdulatokat, melyeket gyakran betanítanak a színészeknek és felveszik őket. A stúdiófelvételek aztán készen vannak. A folyamat 6-8 héttel az epizód felvétele előtt megkezdődik, és véget ér körülbelül a forgatás előtti napon. Minden epizódot 3 millió dollárba kerül elkészíteni, és 10 napig tart forgatni, aminek eredményeképp láthatjuk a részletes koreográfiát.

A sorozat sikerének köszönhetően, a csapat az első évados záróbuli után egy koncertkörútra ment, melynek állomásai között szerepelt Phoenix, Chicago, Los Angeles és New York. Továbbá a csapat feldolgozta a Wham! együttes számát, a Last Christmas-t, amely az első olyan kislemez volt, melyet nem raktak bele a sorozatba. Matthew Morrison, Lea Michele, Cory Monteith és Chris Colfer majd képviselni fogják szerepeiket, mint Will, Rachel, Finn és Kurt, hogy egyenként egy cameo (beugró) szerepet vállaljanak a The Cleveland Show jövőbeni részeiben.

Azoknak a színészeknek, akik nem rendelkeztek színházi tapasztalattal, elvárt volt, hogy bizonyítsák, hogy tudnak énekelni és táncolni, legalább annyira, mint színészkedni. Jayma Mays a Touch-a, Touch-a, Touch-a, Touch Me-vel indult a Rocky Horror Show-ból, míg Cory Monteith kezdetben egy kazettát küldött be magáról, melyen színészkedett, és kérták, hogy egy dalt is küldjön el, egy zeneszalagot, amiben a “vacak, ’80-as évek videoklipféle verzióját” adta elő a REO Speedwagon Can’t Fight This Feeling című számát. Kevin McHale egy fiúbandából jött, korábban a Not Like Them csapat egyik tagjaként. Kevin kifejtette, hogy a csapat különbözősége rávilágít a különböző háttérzenei stílusokra, magán a sorozaton belül is: “Ez mindennek a keveréke: kalsszikus rock, jelenlegi cuccok, R&B dalok. Még a musical darabok is benne vannak. Nem mindig ismernéd fel.” Jane Lynch eredetileg visszatérő szereplő lett volna a sorozatan, de inkább állandó szereplő lett belőle, miután Damon Wayans pilotja, amin dolgozott az ABC-n megbukott. A csapatot szerződés köti három lehetséges Glee filmre, a szerződés által kinyilatkoztatva azt, hogy “[A színész] ezáltal három exkluzív, visszavonhatatlan lehetőséget garantál a Fox csatornának, hogy alkalmazza [a színészt] egészen három színes, hosszú mozgófilm erejéig.” Habár, a film még tervben sem létezik.

A Glee-ben tizenkettő főszerep van sztárfizetéssel együtt. Morrison játsza Will Schuestert, a McKinley Középiskola spanyoltanárát, aki kórusvezető lesz, reménykedve, hogy visszaszerezheti egykori dicsőségét. Jane Lynch játsza Sue Sylvestert, a “Cheerios” nevű hajrálánycsapat főedzőjét, és a kórus főellenségét. Jayma Mays játsza Emma Pillsburyt, a félénk iskolatanácsnokot, aki gyengéd érzelmeket táplál Will iránt, és Jessalyn Gilsig játsza Terri Schuestert, Will feleségét, akik öt éve házasok. Lea Michele játsza Rachel Berryt, a kórus tehetséges sztárját, akit gyakran piszkálnak a hajrálányok és a focisták. Cory Monteith kapta meg Finn Hudson karakterét, a sztár hátvéd szerepét, aki kockárateszi barátai elidegenedését, azért, hogy csatlakozhasson a kórushoz. Emellett a kórusban benne van Mercedes Jones (akit Amber Riley alakít), egy divatmániás díva, aki rossz néven veszi a háttérvokálozást. Chris Colfer játsza Kurt Hummelt, egy meleg szoprán hangú férfit, Kevin McHale játsza Artie Abrams-et, a gitáros és deréktól lefele bénult fiút, és Jenna Ushkowitz bújik Tina Cohen-Chang karakterébe, aki egy ázsai-amerikai tanuló, ki csak megjátsza a beszédhibásságát. Mark Salling játsza el Noah “Puck” Puckerman szerepét, Finn focicsapatos barátját, akinek először nem tetszik, hogy Finn csatlakozott a kóurshoz, de később ő maga is csatlakozik. Dianna Agron játsza Quinn Fabray-t, Finn hajrálány barátnőjét, aki később szintén csatlakozik a kórushoz. Naya Rivera és Heather Morris játsza Santana Lopez és Brittany karakterét, akik hajrálányok és kórustagok egyben, eredetileg visszatérő szereplők lettek volna, azonban a második évadban már állandó szereplőkként fognak jelen lenni.

A sorozat sok Broadway-es alakot is szerepeltet visszatérő vagy mellékszerepben, úgy, mint John Lloyd Young aki “egy nyugállományba vonult favágóból lett tanár kitűnő énekhanggal”, valamint láthattuk Victor Garbert és Debra Monkot, mint Will szülei. Kristin Chenoweth játszotta April Rhodes-ot, egy régi kórustagot, aki sosem fejezte be a középiskolát és elérte a mélypontot. Josh Groban is feltűnik, aki saját magát alakítja. Emellett a sorozat olyan vendégsztárokkal büszkélkedhet, mint Mike O’Malley, aki Kurt apját játszotta pár epizódon keresztül. Sarah Drew is belebújt Suzy Pepper szerepébe, egy végzős lányéba, aki bukott a tanárjára. Michael Hitchcock alakította a Haverbrook Iskola a Süketekért intézmény kórusigazgatóját, Dalton Rumbát, és jelent volt Eve is, akit azután válogattak be, miután Whitney Houston visszamondta a szereplést. Az évad második felében megérkezett Idina Menzel is, aki a rivális kórus, a Vokál Adrenalin vezetőjét játszotta és Jonathan Groff játszotta a rivális kórus férfi főénekesét, Jesse St. James-t. Olivia Newton-John is feltűnik, és még egy duettet is énekel Sue Sylvesterrel, méghozzá a Physical című dal újrafeldolgozását. Emellett, Neil Patrick Harris is vendégeskedett, mint Will régi kórusbeli riválisa, aki most egy iskolai bizottság tagja, bosszúhajlammal a régi klubja ellen. Brad Ellis is látható a sorozatban, mint a csendes tanár/zongorista kísérő. Charice Pempengco is hamarosan csatlakozik a stábhoz egy visszatérő szerepel a második évadban, egy külföldi cserediák karakterét játszva, akinek tehetsége vetekedik Rachelével.

2010. június 7-én az angol Channel 4 csatorna leadta a Gleeful: The Real Show Choirs of America (Kórusság: Amerikai igazi kórusai) műsort a saját, E4-es adóján. A dokumentumfilm szerint az amerikai kórusok jelensége csodálatos, és ez inspirálta a Glee-t. Nick Grimshaw narrálásában, betekintést nyerhettek az angolok a valódi énekkarok színfalai mögé és részletezte pár énekkar híres öregdiákjait, többek között Lance Bass-t, Ashton Kutchert, Blake Livelyt és Anne Hathaway-t. Érdemes volt megtekinteni a The Guardian szerint: “lenyűgöző volt látni a való élet New Directions-jét, ilyen valóságosan.” Az újságban Lucy Mangan visszajelzése pozitívan hangzott eképpen: “Így vagy, úgy, de megtölti a szívedet egyfajta szétfeszítő erővel.”, majd hozzátette: “A Glee-ről kiderült, hogy nem egy dicsőségesen nevetséges, agyonpucolt kikapcsolódási darab. Hanem egy igazi moziélmény.” A sorozatot 411.000 néző követte, mintegy 2.3% közönségmegosztással.

2010 nyarától, az Egyesült királysági Five csatorna le fog adni egy valóság-tehetségkutató műsort, a Glee sikere kapcsán, melyet majd Don’t Stop Believing néven dobnak a nagyérdekű elé. A sorozatban lesz elő show, amin alapulni fog, valamint új zenés előadócsapatok fognak versenyezni egymással, előadva jól ismert új dalokat, a nézők szavazásával a nyertesre. Az egyéni énekeseket is ki fogják választani, hogy csatlakozzanak a csoporthoz, hogy együtt képviseljék az Egyesült Királyságot az amerikai kórus körzetében. A csatorna igazgatója, Richard Woolfe a következőt nyilatkozta: “Van egy kirobbanó zenei előadó csoport és a Don’t Stop Believing fel fogja venni ezeket egy izgalmas közösségi megmozdulásokat.” A show házigazdája Emma Bunton lesz, aki elmondta a The Belfast Telegraph-nak, hogy ő maga “hatalmas rajongója” a Glee-nek. A show bírái a volt EastEnders színésznő, Tamsin Outhwaite, a Blue tagja Duncan James, az énekesnő Anastacia és High School Musical koreográfusa Charles “Chucky” Klapow lesz.

Magyarországon a sorozatot az RTL Klub vetíti, a premier napja pedig 2010. augusztus 28-ára esett.